Máder Indira a budapesti Képző és Iparművészeti Szakközépiskolában kezdte meg az alkotómunka felfedezését. Így vall erről az időszakról: Valami olyasmit kerestem, ami a gondolatok kifejezését teszi lehetővé. Ekkor döntöttem, hogy igazi utam a falikárpitok készítése lesz. Bár műveit falikárpitoknak szokás nevezni, ezek az alkotások valójában gobelinek. A közhiedelemmel ellentétben ugyanis gobelinnek nevezzük a szövőszéken, felvető és vetülékszál kereszteződéséből létrehozott textilanyagot. Máder Indira gobelinművész kárpitjait a keresztény gondolatvilág jellemzi.

Már korai munkáival is a művészi kérdésfeltevés útját járta. – a lét és a létezés filozófiai területére lépve. – Hol a határ az ember biológiai létezése és szellemi lénye között? Hol a „kapu”, amely az üdvözüléshez vezet? Finom művészi eszközökkel, színekkel, fényekkel, grafikus elemekkel, a mozgások irányainak drámai ellentéteivel fogalmazza meg a büntetést és az üdvözülést.