Bemutatkozás:

“Agócs Gergely vagyok, 1969. október 27.-én születtem a felvidéki Érsekújváron, de oda csak “születni voltam”. Szűkebb pátriámnak Fülek városát és annak közvetlen környékét tekintem, itt éltem le gyerekkorom legnagyobb részét. A népzene iránti érdeklődésem is itt bontakozott ki. Tizenhat évesen mentem el először gyűjteni, és azóta több, mint 650 órányi felvételt sikerült rögzítenem.

A gyűjtések légköre alakította ki bennem a késztetést a folklórban való elmélyülésre, a dalok, táncok megtanulására, a hangszeres muzsikálásra. 1987-ben a kassai Csámborgó zenekar tagjaként kezdtem el muzsikálni.

1990-1992 között a pozsonyi Szőttes népművészeti együttes énekes-hangszeres szólistája voltam.

1993-ban elnyertem a “Népművészet Ifjú Mestere” címet.

A dudán kívül furulyázok, tárogatózok, ha nagyon kell klarinétozok is…az igazi szívügy persze az éneklés. 1997-ben szereztem diplomát az ELTE néprajz szakán, szakdolgozatomat folklorisztikából írtam “Egy szürke, megy egy hamuszín galamb” – A hagyományos szellemi kultúra egy nógrádi magyar pásztor életében címmel.

Az egyetem elvégeztével az MTA Zenetudományi Intézetében helyezkedtem el, mint népzenekutató, valamint a Hegedős együttes tagjaként hivatásos zenész lettem.

1999. márciusától 2000. nyaráig vezettem a Fonó Budai Zeneház “Utolsó Óra” népzenegyűjtő programját. 2000. szeptemberében gyűjtöttem először az Észak-kaukázusi türk népek: balkárok, karacsájok, nogajok körében, és azóta ide is visszajárok.

Előadóként 1992 óta szerepelek magyarországi népzenei antológiákon (Táncháztalálkozó lemezek, stb.), 1998-tól pedig zenekarommal több lemezt is kiadtunk, ezek többségének zenei szerkesztése az én feladatom volt:

Sok szép napot éjszakával – Honvéd Együttes, Budapest, 1998.

Árgyélus kismadár – Fonó Records, Budapest, 2000. (Écsi Gyöngyivel)

Musique de danse Hongroise – Buda Musique, Párizs, 2001.

Mixtura Cultivalis – Fonó Records, Budapőest, 2002. – a párizsi Le Monde de la Musique című tekintélyes zenei szaklap ezt a lemezünket a „Choc de l’année” díjjal tüntette ki, így az Állami Hangversenyzenekar mellet mi lettünk e megtisztelő elismerés második magyar tulajdonosai.

Túlparton – Hungaroton Classic, Budapest, 2004. (Szabadi Vilmossal és Gulyás Mártával)

Hosszú vívódás után 2005 karácsonya előtt sikerült kiadni az első szólólemezemet is:

Kilencz Ballada – Fonó, Budapest, 2005.”

Kucsszó: Agócs Gergely